"Az 1945–1990 közötti épületállomány értékei már csak számosságuk, differenciáltságuk, technológiai megoldásaik, valamint az időközben gyökeresen megváltozott társadalmi közeg miatt sem rekonstruálhatóak kivétel nélkül változatlanul, ugyanakkor túlélésük, „újrakondicionálásuk" nem csak múltunk megőrzése és feldolgozása, de gazdasági és klímavédelmi szempontokból is elengedhetetlen. A 17. Velencei Építészeti Biennálé magyar pavilonjának ez talán a legfontosabb, provokációtól, határátlépésektől sem mentes felvetése, amellyel túl is lép a hazai közegen és kelet-közép-európai kontextusba helyezi a kérdést."

fotó: Gulyás Attila / Építészfórum

Hartmann Gergely értekezése az Építészfórumon olvasható teljes terjedelemben.